Egy hírportál esetén más SEO taktikákra van szükség. Természetesen az alapvető SEO elvek is működnek, de ennél több kell. Egy tartalom átlagosan 2 napig lehet a Google News hírfolyamában és legjobb eseten is két hét a teljes élettartama.
Ez áll a legközelebb a valós idejű SEO eredményekhez az összes közül. Nem kell hónapokat várni, hogy egy taktikáról kiderüljön, hogy működött-e. Általában pár nap alatt látszik a változtatás hatása.
A cikkben három lényeges területet nézünk meg:
- Google News és a Top Stories doboz működése és hatása a hírportálok SEO eredményeire
- Accelerated Mobile Pages jelentősége és működése
- Tartalomszervezés a Knowledge Graph hatása alatt és a relevancia építése a tartalom stratégiában
Google News, Google Top Stories
2002-ben indult belsős Google projektként. 2006-ban hivatalosan launchol és egy évvel később már a találati listában is önálló helyet kap. Közel 10 évig nem nyúlnak hozzá majd az Accelerated Mobile Pages bejelentésével 2015-ben felrázzák a Google Newst.
A következő években számos változás érkezik. A két legnagyobb hatású a 2018 márciusi Fred update ami kiszorította a hatalmas linkprofilú portálokat az irreleváns témáikból. A második a 2019 decemberi amikor kinyitották a Newst és már bárki bekerülhet, nem csak a regisztrált oldalak.
Mert, hogy ezelőtt csak a manuálisan kiválasztott keveseknek volt lehetősége bekerülni.
Mi kell ahhoz, hogy egy hírportál a Google News program része lehessen?
- Az oldala egy híroldal legyen. Nem egy webshop ami sokat posztol a blogjába és nem is egy authority blog. Napi több, rövidebb hír jellegű tartalmat közöljön.
- Egyedi URL-ekből álljon az oldala. Mára már a szép URL-ek korát éljük, de a program indulásakor ez nem volt egyértelmű.
- Az oldal legyen tiszta HTML. Erről még bővebben később.
- Átlátható és tiszta kódja legyen az oldalnak.
- Legyen egy news sitemaped. Ez külön híroldalakhoz létrehozott sitemap formátum.
- NewsArticle formátumú struktúrált adatot használjon az oldalad.
- Legyen több író az oldalon.
- Naponta több cikk jelenjen meg.
- Zömében egyedi tartalmat publikáljon.
- Specializált legyen a témája.
Bár ma már nyitott a program, a fentiek továbbra is a rangsorolást és a bekerülést is meghatározó tényezők. A News Publisher Súgó alapján:
A lényege, hogy ha valaki mégis jelentkezik a programba azzal bizonyos előnyökre tesz szert az új Publisher Centerrel. Brandelhető tartalom, bekerülhet a Newsstand appba és még reklámot is elhelyezhet ezzel együtt.
A Fred update óta a tematikus vagy niche oldalak nagyobb jelentőséget kaptak. Priorizálja a szűkebb veritkumú oldalakat a News. Vagyis ha egy virtuális valósággal foglalkozó hírportál vagy, akkor nagyobb a valószínűsége a megjelenésnek egy VR témájú keresésnél mint egy általános hírportálnak.
Mire jó a Google Hírek?
A News.Google.Com oldallal először az RSS olvasók elterjedésével találkoztam úgy 2010 körül. Az RSS olvasóknak már leáldozott és ez az oldal is jelentősen megváltozott azóta.
Ez egy híraggregátor. Összeszedi és témákba rendezi a nagyobb hírportálok aktuális híreit.
Vicces benne, hogy alig látogatott. 2020 augusztusában 558 millió látogatója volt világszinten. Magyarországon ez alig pár száz ezer látogatót jelent havi bontásban. Ez nem éri el egy közepes hírportál méretét. Szóval akkor minek foglalkozzunk ezzel?
A Google Stories azaz Vezető Hírek doboz
2016-ban cserélték le az “In The News” dobozt a Top Stories-ra, azaz a Vezető Hírek featured snippetre.
A Searchmetrics kutatása alapján a keresési kifejezések 11%-ban jelenik meg desktopon és 9%-ában mobilon ez a doboz.
Figyelembe véve, hogy milyen óriási felületet tölt ki a találati listából, komoly cél, hogy bekerüljünk ide.
A 2016-os kamu hír botrány után szinte kizárólag olyan oldalak kerülhettek be a Top Storiesba akik a Google News programban részt vettek.
Persze ma már egyeltalán nem előfeltétele, hogy a Google Newsban szerepeljen a hírportálunk. Már 2018-ban is a találatok 3%-a a programon kívüli oldalaktól jött. A tavaly év végi Publisher Center bevezetésével együtt megváltozott a működése.
Mindemellett jelentősen növeljük az esélyét annak, hogy bekerülünk erre a felületre ha a Google Newsba sikeresen regisztráljuk az oldalt.
A funkciót tovább bővítik. 2020 augusztusában több forrás is jelentette, hogy megjelent az “Also in the news” kiegészítés a Top Stories alatt.
Hogy működik a gyakorlatban a Google News?
A kereső működésében három fő elem különíthető el.
- A crawler: az interneten található oldalakon megy végig és átnézi a kódját és tartalmát az egyes URL-eknek.
- Az indexer: elmenti és rendezi az egyes találatokat. Amikor egy oldal bekerül az indexbe, onnantól megjelenhet a találati listában.
- A ranker: összekapcsolja az egyes tartalmi elemeket a keresési kifejezésekkel. Ez határozza meg a relevanciát a keresési kifejezés és a találati lehetőségek között.
Ez vizualizálva:
A Google számára a JavaScript olvasás viszont még mindig egy erőforrás igényes körülmény. Vagyis csak a HTML olvasás történik meg az elmondásos 5mp-en belül. A JS elemeket napokkal vagy akár hetekkel később rendereli az Indexer.
Egészen pontosan a folyamat így néz ki:
A Crawler amikor megtalál egy URL-t egy gyors HTML mentést hoz létre belőle. Majd bekerül az Index render sorába és várja az oldal, hogy a JavaScript elemeket ellenőrizze. Ez után kerül a Rankerbe.
Mivel a JavaScript renderelés jelentős erőforrást emészt fel a Googlenél, lehetővé tették, hogy átvállalják a honlap tulajdonosok ezt a folyamatot. Ez a dinamikus tartalom renderelés.
Ha egy sima felhasználó érkezik az oldalunkra, akkor a normál HTML és JS fileokat elküldhetjük a gépének renderelésre.
Ha a Google bot érkezik, akkor számára egy előre generált verziót küldhetünk el. Ez egy kész HTML verziója az oldalnak amivel erőforrást spórlunk számára.
A Google Newsnak és a Google Top Storiesnak nincs lehetősége heteket várni egy teljes oldal kigenerálásra. Csak 48 órás időtartamot vizsgál. Amennyiben nincs dinamikusan generált tartalom az oldalon, csak a nyers HTMLt elemzi.
Vagyis hírportálok esetén instant megoldásokkal dolgozik a kereső. Nem elemzi a teljes tartalmat. Emiatt nagyon fontos a headlineja a cikknek.
Gyakorlatilag ez az amit elemez és ide mindenképpen be kell kerüljön a kulcsszó vagy téma amire rangsorolni szeretnél. Nyilván előbb jobb.
A kicsavart, szójátékokkal teli headline nem értelmezhető a Google számára.
Nagyon fontos, hogy a News Structure data címében a cikkednek csak 110 karakter hossz engedélyezett.
Ha több mint 110 karakter hosszú akkor megsérti a cikk az adat struktúrát és a google nem egy hír cikknek fogja tekinteni az anyagot. Ezzel esélye sincs bekerülni a Vezető Hírek dobozba.
A cikk frissessége egy másik rangsorolási tényező.
Ha módosítod a cikket, megváltozik a publikálás dátuma. Természetesen használd a NewsArticle structured data publikálás dátumát ehhez. A 48 óránál régebbi tartalom nem jelenik meg a Top Stories snippetben.
Érdemes egy 100 szavas cikkel indítani egy cikket és azt kiegészíteni a nap során, vagy a következő napokban. Ezzel folyamatosan új tartalomként érzékeli a kereső, de közben egyre nagyobb a benne lévő információ mennyisége.
A Google News leírása szerint 80 szó a minimum ami ahhoz kell, hogy egy anyag bekerülhessen a hírfolyamába. A gyakorlatban 200 körüli az ideális cikk hossz és sokkal jobban teljesít.
A Google News jövője?
Az online újságírás témájában is meghatározó elemmé válik a Google. A hotelkereső dobozzal kihozta a Booking meg Szállás.hu-hoz hasonló oldalak alól a keresést. A reülőgép foglalóval a Skyscannerhez hasonló keresőktől vette el a forgalmat. Sőt a Google Travel keretében AirBnB szerű lakásokat foglalhatunk vagy teljes utazásokat. Na és persze ott van a Google Shopping ami az áru összehasonlító oldalak elől szipkázza el a forgalmat.
Miközben hatalmas mennyiségű “ingyenes” forgalmat ad át más oldalaknak, egyre nagyobb részét tartja meg. Az egyes oldalakról átvett adatokat használva a felhasználókat a saját felületein tartja. Ezt kattintás nélküli SERP-eknek hívjuk.
A jelenségről és annak mértékéről van egy jó cikk a Searchengine journalon.
A Google News Initiative 2018-ban startolt program. A célja a minőségi újságírás és a pénzügyi stabilitás biztosítása a hírközlő szervezetek számára. Tőkét biztosítanak az ígéretes hírközléssel foglalkozó kezdeményezéseknek.
Ezen felül a Subscribe with Google keretében egyszerűbbé teszik a hírközlési oldalak monetizálását.
A Google Discover egy táblagépek és mobilokon megjelenő speciális hírfolyam.
A tartalma személyreszabható és változik a felhasználó érdeklődése alapján.
Nem érdemes erre optimalizálni a tartalmi stratégiánkat, de itt is megjelenhetnek a híreink.
Összességében a Google News a hírportálok számára egy elengedhetetlen felület. Csak a keresőre hagyatkozni viszont előbb utóbb zsákutcába vezet. A mobilos hangalapú kereséssel egyre nagyobb részét kebelezi be a felhasználói útnak a Google.
Építs közösséget, használj email marketinget és legyen kereszt promóciód más hírportálokkal. Ez amúgy a SEOdnak is jót tesz.
Hogy kerülhetsz be a Google Newsba?
- Regisztrálj a Publisher Centerbe, ahol RSS feedeket, honlap URL-eket és videókat tölthetsz fel.
- Az előállított tartalom meg kell feleljen a tartalmi irányelveknek.
- Kerüld el a tartalmi hibákat:
- Jellemző az article fragmentation azaz cikk töredezettség. Ha egyes mondatok a paragrafusokon cimkén kívülre kerülnek, akkor ez a hiba keletkezik.
- A cikkek hossza ne legyen túl rövid se túl hosszú. Bár 80 szó a minimum, 200-ra érdemes optimalizálni. A 600-800 szónál hosszabb cikkek nem teljesítenek jól.
- A cikk címek maximum hossza 110 karakter. Ami hosszabb az nem jelenhet meg.
- A tipikus tartalmi hibákról itt találsz több infot a Google súgóban.
- Légy te az első aki egy témát lehoz. Tudom, hogy ezzel újat nem mondok. A lényege, hogy a Google is kifejezetten jutalmazza egy téma első publikálóját.
Accelerated Mobile Pages (AMP)
Az Accelerated Mobile Pages vagyis gyorsított mobil oldalak 2016 februárjában indult belsős Google projekt. A célja, hogy biztosítsa a villámgyors töltési időt. A 3mp-nél hosszabb töltési idejű oldalakról 40%-ban kilépnek a felhasználók.
Amennyiben az oldalad megfelel az AMP feltételeinek, bekerülhetsz az AMP Storiesba. Azaz a fentebb említett Top Stories doboz mobilos változatába.
A gyakorlatban ezek nagyon hasonlóak az Instagram és Facebook által használt sztorikhoz.
Egy példa az AMP működésére. A kép a digitalhothouse.co.nz oldalról származik.
Bár az AMP nem egy direkt rangsorolási tényező, a betöltési idő az. Ezzel a megoldással pedig biztosíthatod, hogy az oldalad tudja azt amit a Google elvár tőle.
Ráadásul a Top Stories dobozban egy kis ikonnal jutalmaz, ami megkülönböztet a nem AMP oldalaktól.
Hogy működik a gyakorlatban?
A cél a lehető legkisebb töltési idő kialakítása. Ezért a JavaScript technológia háttérbe szorul. Főleg HTML oldalak létrehozása a cél, maximum aszinkron JS-el. Csak olyan JavaSrcipt engedélyezett ami nem blokkolja az oldal betöltési idejét.
Három fő eleme van:
- AMP HTML
- AMP JS
- GOOGLE AMP Cache
Az AMP HTML közel azonos a sima HTML-el. Van benne pár korlátozás ami a teljesítményhez kapcsolódik és az interaktív tartalomhoz mint pl a videók. Pár HTML címke máshogy szerepel benne, hogy megfeleljen az AMP standardnak.
Az AMP JS könyvtár is elsősorban a sebességre fókuszál. A különböző könyvtárak töltését kezeli és ez is egy adag egyedi függvénnyel érkezik. Többek között előre kalkulálja az elrendezését az egyes elemeknek az oldalon, mielőtt betölt a lap. Kikapcsolja a lassú CSS szelektorokat és sandboxolja az iframeket.
A Google AMP Cache egy proxy alapú delivery network. Ha WordPress oldalakkal dolgozol régóta akkor találkoztál már hasonlóval a CDN-ek és Cache szolgáltatások formájában. Kigenerálja és elmenti a HTML verzióját egy oldalnak. Amikor valaki újra lekérdezi az oldalt – ha nem változott a tartalma – akkor szerver lekérdezés nélkül tudja küldeni.
Amire figyelned kell és érdemes tudni:
- A képek, videók, iFramek mérete pontosan definiálva kell legyen az előre renderelt layout miatt.
- Semmilyen külső bővítmény nem engedélyezett ami blokkolja az oldal betöltését.
- A külső JS fileokat szinkronizáltan töltsd be, hogy ne legyen óriási töltési idő.
- Csak inline CSS-t használhatsz és maximum 50 kilobyte lehet a mérete.
- Az AMP könyvtár kezeli az összes elem betöltését. A hirdetéseid csak akkor töltődnek be ha nagy esélye van, hogy a felhasználó látni fogja.
- A Preconnect API segít, hogy a HTTP hívás a lehető leggyorsabban megtörténjen.
Amikor egy AMP projekt telepítésébe belevágsz két út közül választhatsz. Vagy egy meglévő oldalon alakítod ki, vagy egy már felépített oldalon.
Ha egy új projektet hozol létre, úgy könnyű dolgod van. Építheted akár az egész oldalt az AMP elvek mentén.
Ha már egy létező oldalon alakítod ki, akkor a helyzet sokkal nagyobb körültekintést igényel. Ezt a setupot a guide párosított módnak nevezi. A lényege, hogy van egy kanonizált verziója a tartalmaknak és van egy AMP verziója. Tipikusan így néz ki a linkje:
Gyakori hiba, hogy az AMP oldal esetében nem azonos markup nyelvet használnak. Ez automatikusan kizár a megjelenési lehetőségek közül.
A legérdekesebb probléma amire bukkantam eddig, a logo méret. Csak 60×600-as méretű logót fogad a rendszer. A fontos, hogy 60 pixel magas legyen. Ha ennél kisebb, akkor elutasítja a rendszer.
Érdemes 5-6 px margót hagyni fent és lent a logónál kifutónak. A Coca Cola esetén – már ha hírújság lenne – ez kb így nézne ki:
Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
A szigorúan 60 px magas logók:
Mi az a Google Web Stories?
Az Accelerated Mobile Pages egy új formája. A Web Storik 4 és 30 közötti oldalból állnak. Az egyes oldalakon maximum 10 szó lehet. A tartalomszolgáltatók ezeket affiliate linkekkel monetizálhatják a Google Ad Manageren keresztül.
A Google News és a Google Appben már egy pár napja láthatóak. A formátum egyébként a cikk írásának időpontjában (2020.szeptember) jelenik meg.
Találtam egy szolgáltatót aki már most ajánl egy szolgáltatást ahol az egyes hírek összerakhatóak ebben a formátumban. Az oldalukról származik ez a bemutató videó ami jól szemlélteti, hogy fog kinézni a funkció:
A megjelenésével együtt debütált egy WordPress plugin is amit a Google fejlesztett. Ezzel kívánják népszerűsíteni és gyorsítani a terjedését a formátumnak.
Az AMP jövője?
A Facebook egy évvel előbb indította el a hasonló megoldását, az Instant Articlest. Az adoptálás mértékét figyelve az AMP térhódítása sokkal nagyobb 5 év után. Sokat segített rajta, hogy open source megoldás és a monetizálása is támogatottabb.
Személy szerint jobban szeretem a teljesen egyedi megoldásokat. De az AMP egy kiváló megoldás, hogy szabályozott keretek között érj el kiváló sebességet az oldaladon.
Tartalom szervezési SEO stratégia
A Google lehet, hogy egyre nagyobb százalékát tartja meg a keresési forgalomnak, de ez még mindig csak 2-3% a teljes volumennek. A lépések mögötti szándék pedig kirajzolódik. Elszakadni az asztali számítógép környezetétől.
A kereső jelenlegi felépítését a monitor + billentyűzet evolúciója határozta meg. A mobil jelenlétével csak a következő lépés felé haladunk. Már bétában a hangalapú keresés, a Speakable ami nyilván az egy keresés – egy találat kombinációját hordozza magában. Ebben a környezetben még gyilkosabb lesz a verseny.
A trükk az, hogy exponenciálisan nő a torta mérete. A desktop keresések száma nem nőtt akkorát arányaiban mint a mobil keresés. A mobil eszközök gyors térnyerésével sokszorozódott a potenciális felhasználók száma.
A folyamat pedig nem ér véget itt. A kütyük elözönlik az életünket. Karóra, szemüveg, TV okosító vagy otthoni asszisztens csak, hogy a közelmúlt pár újdonságát említsem. Konkrétan az Alexa miatt jelent meg jóval előbb a Google Speakable, hogy konkurenciát állítson a piacvezető hang alapú keresőnek.
A fentiek mind valamilyen információ szerzési lehetőséget adnak a felhasználónak. Viszont ott vannak a még meghódítás alatt lévő területek, mint az egészségügyi kütyük. A kedvencem az Oura gyűrű ami kiemelkedő eredményeket ér el az alvás mérés terén.
Ebben a környezetben semmi helye már a kulcsszó alapú keresésnek. Ezt cserélte le a knowledge graph bevezetésével a Google. Kulcsszavak helyett megjelentek a jelentés entitások.
A cél az, hogy egy online szövegben ne egy szótár programként csak a szerepeltetett szavak számát értelmezze. Szó csoportokat hozzon létre amiket 1 -1 jelentésként értelmez. Nyilván vallás, politika, érzelmi dolgok és egyéb absztrakt emberi fogalmak nem lesznek érthetőek a knowledge graph számára. Viszont azt értelmezi, hogy egy cikk melyik számú témához kapcsolódik. Az persze lehet, hogy pont egy szerelmi vagy párkeresési téma amit a felhasználó elolvas, de a kereső számára csak egy számsor.
Ezért van az, hogy az Astro számára dolgozó szövegíróknak rendszerint hangsúlyozzuk, hogy ne tömjék a kulcsszavakat a cikkekbe. Szemantikai értelmezés van és az egyes szavakat értelmezni tudja a kereső, hogy a témához kapcsolódnak.
(Mellékesen megjegyzem, hogy több kisebb piacon is érzékeljük, hogy 2020-ban is működik még a kulcsszó tömés.)
Hogy működik a Knowledge Graph és hogy jön a hírportál SEO-hoz?
A knowledge graph megjelenésével bizonyos mértékben csökkent a totális link alapú dominancia a keresőben. A mai napig ez az egyik legmeghatározóbb rangsorolási tényező.
Viszont ma már az is nagyon sokat számít, hogy mennyire releváns az oldalad egy adott témával kapcsolatban.
A pontos működéséről van egy fantasztikus cikk az Ahrefs blogban. A lényegi elem átemelve:
A példa szerint ha megkérdezed a Google-től, hogy ki játszotta Han Solot a Star Wars filmekben, akkor ez alapján a rendszer alapján tudja megmondani, hogy Harrison Ford.
Információ forrásokat hoz létre és ezeket kapcsolja össze a nyilak mentén. A Knowledge Graph Wikipedia bejegyzésben található adat szerint 5 milliárd node van már a rendszerben. Csak viszonyításképpen a Wikipedia angol szójegyzékében 6.1 millió cikk található. Ez 820x akkora mennyiségű adat.
A Knowledge Graph generálja ki például ezeket a tudás paneleket a fentiek alapján:
A Knowledge Graph-ot a 2015-ben debütált RankBrain algoritmus segített tovább építeni. Ez alakította a szavakból kifejezésekké a keresést.
Amikor relevanciáról beszélünk már az a kérdés, hogy egy adott témában vagy entitásban mennyire releváns az oldalad. Ezért történt az, hogy a Fred algoritmus váltással jelentős forgalmat vesztettek 2017-ben az online portálok.
Már nem volt elég egy rakás linkkel rendelkezni ahhoz, hogy bármilyen témában releváns legyél.
Vagyis nagyobb eséllyel jelenik meg valaki a találatok között aki rendszeresen ír egy témáról, mint az aki csak alkalmilag a jó sztori esélye miatt.
Például az aktuális amerikai elnök választás miatt Trumpról a bulvársajtó is szívesebben ír. Mégis a nevére keresve olyan médiumok kapják meg a Top Stories blokkok akik rendszerint írnak róla:
Gyakorlati elemek a tartalom szervezéséhez
A Knowledge Graph és a RankBrain jelentős változásokat hozott a keresőoptimalizálási stratégiák világába. Hogyan szervezd az oldalad, hogy kihozd belőle a maximumot?
- Az egyes tartalmakat érdemes kategória oldalak köré csoportosítani. Linkeld gyakran ezeket az oldalakat a releváns tartalmaidban.
- Inkább 5-6 belső linket helyezz el a cikkeidben mint 15-20-at. A kevesebb jobb ebben az esetben.
- Ha vannak szezonális vagy előrelátható sztorijaid akkor arra készülj fel előre. 3-6 hónappal előbb kezdj el tartalmat csöpögtetni a témában, hogy felépítsd a relevanciád.
- Tréningezd a csapatodat, hogy értsék és ismerjék a SEO alapelveket. Használjanak checklisteket amikkel biztosítod, hogy betartják a legfontosabb szempontokat.
